Az infláció csökkenésével és a gazdaság lassulásával megnyílt a lehetőség a hosszú kötvényhozamok csökkenésére, még akkor is, ha a Federal Reserve továbbra is óvatos a lazítással kapcsolatban. A közeljövőben több olyan esemény is várható, ami akár remek taktikai beszállási lehetőséget biztosíthat. Továbbá mutatunk több olyan szektort is, ami profitálhat ebből a trendből.
A japán autógyártók részvényei jelentősen estek a múlt héten, miután hamis adatokat találtak egyes modellek hitelesítésénél. A Toyota és a Mazda ideiglenesen leállította több modell gyártását és értékesítését, a minisztérium helyszíni ellenőrzéseket tervez - közölte a Cnbc.
A dollár árfolyama az elmúlt hónapokban erőteljesen erősödött különösen az ázsiai valutákkal szemben. Az egyre több apokaliptikus pénzügyi beszéd megijesztheti a piacokat: úgy tűnik, hogy a japán jen az összeomlás szélén áll. Kína pedig úgy érezheti, hogy kénytelen leértékelni valutáját, ami káros következményekkel járhat a kínai és a globális gazdaságra nézve is. Felmerül így a kérdés, hogy lehet-e tenni valamit a dollár erősödésének megakadályozására, és ha lehet is tenni valamit, kell-e egyáltalán?
A japán jen gyengülése, amely idén eddig 9,4%-os esést mutatott a dollárral szemben, kettős hatást gyakorol a gazdaságra: előnyös az exportőrök és a turizmus számára, de nyomást helyez a háztartásokra és a kisvállalkozásokra az emelkedő importárak miatt.
David Roche veterán befektető szerint Japán nem erős jenre, hanem viszonylag stabil valutára törekszik – írja a CNBC. A japán fizetőeszköz volt az amerikai kamatvágásokkal kapcsolatos várakozások változásának egyik legnagyobb elszenvedője.
Jegybanki kamatvágás, geopolitikai konfliktusok, vállalati eredmények - talán a három legfontosabb abból a számos sztoriból, amelyek meghatározták a tőkepiacok irányát az idei év első négy hónapjában. Ugyan az első hónapok kifejezetten erősen indultak, mostanra jelentősebb korrekciót láttunk a részvénypiacokon, elsősorban az amerikai technológiai szektor vezetésével. Mindeközben a nyersanyagpiac köszöni jól van, az ezüst, az arany és a réz 10 százalékot meghaladó árfolyamemelkedést könyvelhetett el eddig, miközben a soft commodity szegmensben is voltak jelentős mozgások. Sok jó sztori van a magyar tőzsdén is, a blue chipek közül a Magyar Telekom emelkedik ki, míg a midcapeknél a Nyomda vezeti az emelkedést, a BUX index pedig a globális lista élmezőnyébe került a maga 12 százalékot meghaladó felértékelődésével.
A japán piacnak legalább “ötven árnyalata” van, ahogyan arról már a Concorde márciusi podcastjában Móró Tamással is beszélgettünk. Párat ezek közül rendszeresen is érdemes figyelni, mivel meghatározzák a japán index teljesítményét. Most csupán a számunkra legfontosabb négyről írunk: a makrogazdaságról, a tőkepiac szerkezetének változásáról, a részvénypiaci pozicionáltságról és a tőzsde reformjáról. Az első három rövid távon hat, az utolsó inkább középtávon fontos.
A japán jen 160-ig gyengült az amerikai dollárral szemben a hétfő reggeli ázsiai kereskedésben. A lélektani szint átvitele ismét felvetette a kérdést, hogy számíthatunk-e intervencióra a japán döntéshozók részéről, a szakértők szerint viszont egy ilyen lépés felesleges pazarlása lenne a nemzetközi tartalékoknak.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében azt jártuk körbe Bod Péter Ákos közgazdász egyetemi tanárral, az MNB volt elnökével, hogy hogyan és főleg miért hagyta le fejlettségben Románia Magyarországot. A második részben pedig arról volt szó, hogy mit kezdhet Japán pénze, a jen gyengülésével, miközben a nemzeti bankjuk azzal van elfoglalva, hogy kirángassa az országot az őket évtizedek óta sújtó stagnálásból. Erről Zsoldos Ákost, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük.
Nemcsak a forint szenvedte meg az amerikai inflációs kilátások változását, a korábban globális menedékdevizának számító japán jen 34 éves mélypontra gyengült a dollárral szemben. A gyengülés nem belföldi tényezőknek köszönhető, de ez nem jelenti azt, hogy a japán jegybank jövő heti kamatdöntő ülésen ne tudna tenni a jen védelmében. Csakhogy a Bank of Japan most mással van elfoglalva: azzal, hogy kirángassa az országot az őket évtizedek óta sújtó stagnálásból.
A japán központi bank 2007 óta először emelte a kamatlábakat kedden, és ezzel véget vetett a negatív kamatok korának is. A Bank of Japan volt az egyetlen jegybank, amely még ragaszkodott a negatív kamatokhoz. A döntést azzal indokolták, hogy az idei évben erőteljes bérnövekedés jelei mutatkoznak. A jegybank a döntés ellenére azt is jelezte, hogy a támogató monetáris politika korszaka még nem ért véget ezzel.
A globális pénzügyi feszültség enyhülése felerősítette a jenből finanszírozott carry trade-ek vonzerejét, növelve a japán valuta további leértékelődésének kockázatát, ami miatt a Bank of Japan végül beavatkozásra szánhatja el magát – írja a Bloomberg.
Japán – szokták mondani – sejtelmes, az ellentmondások országa és valójában nem is lehet kiismerni. Annyi bizonyos, hogy – Samuel Huntington híres civilizációkutató nyomán – Japán nem csupán egy szigetország Ázsiában, hanem az ázsiai térségben önálló civilizációként is beazonosítható, amelyet gyakorlatilag egyetlen nép és egy különleges, ragozó, egyszerre többféle írásmódot is használó nyelv testesít meg, annak – többek közt – jelentősen homogén népessége és egyedi kultúrája okán is.
Japánt sok éven át messziről elkerülték a globális részvénypiaci befektetők, annak ellenére, hogy még mindig a világ egyik legnagyobb gazdasága, világszínvonalú cégekkel és egy régi, jól szervezett részvény piaccal, melynek kapitalizációja második legnagyobb a világon. Az értékeltségek ugyan jó ideje alacsonyak voltak, de az ország neve összekapcsolódott a deflációval, a lassú növekedéssel és a részvényesek érdekeivel keveset törődő vállalatvezetési kultúrával. A japán gazdaság beleragadt egy alacsony, időnként negatív inflációval jellemezhető egyensúlyi állapotba, ahol a cégek jó része hatalmas pénztartalékokat halmozott fel anélkül, hogy ezt bármilyen formában a részvényesek szolgálatába állították volna. A befektetők hozzáállása Japánhoz az idén elkezdett megváltozni. 2023-ban rekord beáramlás volt tapasztalható az amerikai japán ETF-ekbe, a Nikkei pedig az egyik legjobban teljesítő tőzsdeindex volt. Olyannyira, hogy az értéke újra megközelítette az 1990-es évek eleji buborék idején elért csúcsát.
A dollár az év utolsó kereskedési napján enyhe emelkedést mutatott, de továbbra is gyengülésben zárja a 2023-as évet, ami két egymást követő év nyeresége után jelent visszaesést. A dollár csökkenése annak tulajdonítható, hogy a piac várakozásai szerint az amerikai jegybank már márciusban kamatcsökkentésbe kezdhet, ami a korábbi agresszív szigorítási ciklus végét jelzi. Az amerikai infláció lassulására utaló gazdasági adatok pedig egyre biztosabbak a befektetők a lazításban és már ezt el is kezdték árazni.
Egész héten gyengülés jellemezte a forint árfolyamát, melynek nyomán az euróval szembeni jegyzések a 378-as szintről a 383-as szint közelébe emelkedtek. Péntek délután, a legjobban várt külföldi makrogazdasági adat hozott nagyobb mozgásokat a devizapiacon, ám a forint érdekesen mozgott a délutáni órákban. Külföldről és belföldről ugyanis egymással ellentétes hatású hírek jöttek, amelyek megrángatták a kurzust.
Sok magyar utas került bajba ezek miatt.
Nagyon jó a hangulat a tőkepiacokon.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
